Térkép - Warnemünde

Warnemünde (alnémet nyelven: Warnemünn) egy Balti-tengeri üdülőhely, Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tagállamában. Közigazgatásilag Rostock egyik városrésze.

A település területén torkollik a Warnow folyó a Balti-tengerbe, innen is ered neve, melyről dán oklevelek már 1195-ben említést tesznek. 150 méter széles homokpartjával a Balti-tenger német partszakaszának legszélesebb strandjával rendelkezik. A nyaranta megrendezésre kerülő Warnemündei Hét (Warnemünder Woche) és a Hanse Sail közel egymillió turistát vonz a városrészbe. Nyugatról Diedrichshagen, északról a tenger, keletről a Breitling-öböl, délről Groß Klein és délnyugatról pedig Lichtenhagen határolja.

A történelem folyamán nem csak a mai Warnemünde helyén állt a település, mely a kezdetekben nem számított Rostock kikötőjének. A hanza-város korábbi kikötőjének pontos helye ismeretlen. A rostockiak már 1264. október 12-én megszerezték a város tulajdonjogát a Rostocki Hercegségtől, jóval a Warnemündének a városhoz való csatlakozása előtt.

Rostock városa 1323. március 11-én megvásárolta az 1200 körül keletkezett falut, hogy bebiztosítsa magának a Balti-tengerre való kijáratot. A 20. századig a parti falu Rostock exklávéja volt. A 18-19. században még szegény halászfalunak számított, és csak kevés előnye származott a közeli hanza-város gazdagságából. Azonban Warnemünde kereskedelmi jelentősége folyamatosan nőtt: 1288-ban Rostock városa szerződést kötött Rötger Horn patríciussal, mellyel biztosította a kikötő fenntartását. A patrícius a szerződés értelmében vállalta, hogy a kikötő bejáratánál öt éven keresztül 12 láb mélységet biztosít. Cserébe a város százezer téglát adott számára, és az elvégzett munkáért 400 márka ezüst vagy 1350 ''Mk. Pfennige'' fizetést helyezett kilátásba.

Az Alter Strom menti régi házak építészete alapján megállapítható, hogy a városka első lakói a szlávok után a frízek és az alsószászok voltak, akik 1100 körül telepedtek itt le, és alapították meg Warnemündét. Ezek a vasúti hídtól délre található házak ma is a korabeli stílusjegyeket őrzik.

Az építkezések a 19. századig csak a Vöörreeg (alnémet nyelven: első sor, ma Am Strom vagyis: a folyónál) és Achterreeg (alnémet nyelven: hátsó sor, ma: Alexandrinen utca) utcákra korlátozódtak, melyek a Warnow egykori ágával (Alter Strom) párhuzamosak. A warnemündei vámházat 1605-ben építették, és a település egyik legrégebbi épületének számít. A 19. században nőtt a tengeri üdülőhely jelentősége. Fürdőhelyként először 1821-ben említik. 1834-ben 1500 lakójára már 1000 fürdővendég jutott. 1899-től már saját napilapja volt a városkának.

1886. június 26-án megindult a vasúti közlekedés Rostock és Berlin irányába, illetve postagőzhajók indultak a dániai Gedserbe. A két első kerekes gőzhajó a „Kaiser Wilhelm” és a „König Christian” hajók voltak. 1903-ban felavatják az Alter Strom jobb oldalán az új vasútállomást és üzembe helyezik a Warnemünde-Gedser vasúti kompot is, mely 1926 óta gépkocsikat is szállít. 1971-ben közvetlenül a tengerparton felépült a Neptun Hotel.